A kezdetektől...

2006 márciusában megalakult a PKE labdarúgó csapata, Lukács János, a Crişul, majd Bihar FC egykori hátvédjének vezetésével. A cél az volt, hogy létrehozzunk egy erős és színvonalas egyetemi csapatot, amely megállja a helyét különböző vetélkedőkön, versenyeken. Ezt megpróbáltuk elősegíteni heti három edzéssel, több hivatalos és nem hivatalos mérkőzéssel, határon innen és túl. Ezen kívül két edzőtáborban voltunk, Debrecenben, illetve Hódmezővásárhelyen. Időközben a csapat egyre jobban összeszokott, sok új taggal gyarapodott, és nagy örömünkre a végzősök is visszajárnak hozzánk. 

2007 elején elhatároztuk, hogy indulni fogunk az ősszel kezdődő megyei bajnokságban. Ennek alapvető feltétele, hogy egy sportszövetséghez, vagy sportklubhoz tartozzunk, mely által hivatalossá válhatunk. Ekkor döntöttünk amellett, hogy létrehozunk egy Egyetemi Sportklubot, melyben már nem csak a labdarúgás kap majd szerepet, hanem egyéb sportágak is. Ennek hatására 2007 május 30-án a PKE támogatásával, 12 alapító tag (Antal Károly - testnevelő tanár, Fekete János - testnevelő tanár, Ionucz Katalin - könyvelőnő, Opre Béla, Opre Csaba, Pajzos Csaba - tanár, Peres Levente, Pete Sándor, Török Ferenc, Tőkés Máté, Varga Sándor, Veress Szabolcs) a közjegyző előtt aláírásukkal életet adtak a Partiumi Keresztény Egyetem Sportklubjának.

A klub megalakulását követően a labdarúgó csapat megkezdte az előkészületeket a Megyei Bajnokság 2007/2008-as szezonjához. Első lépésként leigazolta a játékosokat. Az első keret: Török Ferenc, Kovács Zoltán, Kovács Szabolcs, Oláh Gábor, Veres Szabolcs, Nagy Attila, Kis Sándor, Opre Csaba, Opre Béla, Pete Sándor, Nagy Árpád, Varga Zsolt, Kozák Attila, Both Sándor, Varga Sándor, Kozma Eduárd, Bajusz Tamás, Szabó Csaba, Kohr Szabolcs és Tőkés Máté. A következő lépés a pályaszerzés volt. Tőkés Máté klubelnök felkereste Kiss Sándort a megyei tanács elnökét, hogy engedélyt kérjen a hegyközpályi futballpálya használatához, melyet Kiss koncesszionált. Az elnök úrnak annyira megtetszett az ötlet, hogy felajánlotta a csapat felkarolását és hathatós támogatását, sőt még a fiát is a csapatban szerette volna látni. Megkezdődtek a tárgyalások, sikerült megegyezni, ám a szerződés aláírása előtt 2 nappal jött a hír, hogy se pálya, se támogatás, mivel Kiss magyar politikusként a magyar csapat felkarolása helyett megvásárolt egy román csapatot, melyből lett végül a Bioland. Végül nagy nehezen csak sikerült annyit elérni, hogy az őszi szezont Pályiban játszhassa a csapat. A következő probléma az volt, hogy Lukács János edző elköltözött Margittára, és árván maradt a csapat. A csapat első barátságos meccsére Bors ellen eljött Gurbai Béla edző úr és elvállalta a csapat irányítását. Három játékos érkezett még: Gali Csaba, Morar Cristian és Kósa Lóránd.

Ilyen körülmények közt kezdődött meg a bajnokság. Pályánk nem volt, Csatárba, majd Kovácsiba jártunk edzeni. Bár több alkalommal jól ment a játék, az első nyolc meccset zsinórban kikaptuk ki, főleg a rutin és az erőnlét hiánya miatt, nem beszélve arról, hogy a csapat még nem volt összeszokva, vagy, hogy éppenséggel nem egyszer a bírók bántak el a fiukkal. A IX. meccsen megtört a jég, hazai pályán 3-1ről sikerült fordítani 4–3-ra Auşeu ellen. Igazi örömünnep volt az első győzelem. Sajnos ezután következtek az erős csapatok. Az őszi fordulót 3 ponttal zártuk.

Az őszi forduló végével új feladat következett: támogatókat kellett keresni. December 7.-én nagyszabású jótékonysági Sportbált szervezett a klub az egyetem dísztermében. A bál fővédnökei híres sportemberek voltak: Buzánszky Jenő, Grosics Gyula, Balczó András, Kúrkó János. Egyedül Grosics Gyula nem tudott részt venni a bálon. A fővédnökökön kívül számos emblematikus sportoló tisztelte meg jelenlétével az eseményt. Itt volt Csom István sakk olimpikon, Puskás Lajos és Kű Lajos egykori futballisták, Papp László és a Nagyváradi Atlétika Club (NAC) egykori játékosai és még sokan mások. A bál nagyon jól sikerült, azt este folyamán értékes sportrelikviák kerültek árverezésre. A bál bevételéből sikerült bebiztosítani a tavaszi szezont.

A téli szünet után a hódmezővásárhelyi Önkormányzat meghívására edzőtáborban vehetett részt a csapat Mártélyon. A felkészülésnek megvolt az eredménye, már az első meccsen sikerült meglepni a Borsiakat egy döntetlennel. A csapat időközben egységes felszerelést kapott, illetve a klub minden játékosnak cipőt és lábszárvédőt vásárolt. Mivel Bihar nem tartotta az ígéretét Székelyhíd adott lehetőséget, és így a tavaszi szezont ismét idegen pályán játszotta a csapat. Kósa Lóri, Török Feri és Veress Szabolcs elhagyták a csapatot, de sok új ember érkezett. Köztük volt Coita Eugen, Juhász György, Fülöp Róbert, Veres Norbert, Ruha Ferenc, Coliţa Róbert, Szűcs Róbert, Kovács József, Diószegi Róbert majd a későbbiekben Kerékgyártó Attila.

A rájátszásban már meglátszottak az edzések, az edzőtábor munkája, és 9 pontot gyűjtött be a csapat, a bajnokság végén a mérleg 3 győzelem, 3 döntetlen és 20 vereség volt. Az első évhez képest ez egy viszonylag elfogadható eredmény. 

A legnagyobb eredmény az volt, hogy a szezon végére saját pályát sikerült szereznie a Klubnak, miután Tőkés Máté elnök és Szűcs Ferenc paptamási polgármester együttműködési szerződést kötöttek egy futballpálya és hozzá tartozó sporttelep kialakításáról Paptamásiban.  

Az utolsó előtti mérkőzésen Gurbai mester közölte, hogy a bajnokság végeztével távozik a csapattól. A továbbiakban 2008. augusztus 15-től Jámbor Levente vezetőedző és Kincses Attila másodedző vette át a stafétát, és kezdte meg a csapat felkészítését a 2008–2009.-es szezonra.